Ahogy egyre többen megismerik a munkáimat, rendszeresen belefutok olyan kérdésekbe, hogy „Hogyan készül? – Mennyi idő egy ilyet megszőni? – Hogy tudsz ilyet kigondolni?” stb. Ezért úgy döntöttem, hogy a teljes folyamatot bemutatom egy cikksorozat formájában.
3. Szövés
A tervezés és a szövőszék előkészítése után a kiválasztott fonalakat felcsévélem. A szövéshez használt fonal az egyszerű gyári pamuttól kezdve, az egyedi festett különleges alpaka gyapjún át a kézzel font kasmír-selyem csodáig bármi lehet! Ezek el- és előkészítésének részleteit most szándékosan kihagyom, mert önmagában sok-sok munkaórát és több posztot kitevő téma…
Tehát kezdődhet az igazi élmény, a szövés! 🙂
A szövés legalapvetőbb fajtája a vászonszövés, amit egyszerűbb szövőkereten, kétnyüstös szövőszéken lehet végezni. Ennek lényege, hogy minden második felvető szálat felváltva emelve, a vetélőt csak oda-vissza dobva növekszik a szövet. Ha csak egyszínű felvetésünk van, már akkor is rengeteg lehetőség rejlik benne: lehet a fonal festése hosszan átmenetes, vagy megszőve alkothat cikkcakkos mintát, sávokat, lehet cirmos hatású stb. A különböző színű és típusú fonalak váltogatásával létrehozhatók különféle csíkos minták, izgalmasan textúrált, gyűrt hatású, „kreppes” felületek is.
Ha a felvető szálak többféle színűek, vagy anyagúak, akkor ez máris megtöbbszörözi a lehetőségeket, mert lehet hosszanti csíkos, vagy a bevetett fonalak színét váltogatva kockás szövetet készíteni, de pl. a híres „tyúkláb minta” is egyszerű vászonban elkészíthető.
A vászonszövés számtalan módon díszíthető: a szövésbe illesztett apró szálbehúzásos mintákkal, azsúr és csipke technikákkal, szövés felszínére „szedett” díszítő motívummal, a szövet két széléről szembetalálkozó szövetszálakkal, ezek találkozási pontját elmozdítva színkeveréssel, vagy hullámvonalakkal stb. A lehetőségeknek tényleg csak a fantáziánk szab határt 🙂
Hosszan színátmenetes fonal 
Szabad kézi „rajz” farkasfog technikával 
Kanyargó díszítő fonal 
Csáncsált virágok 
Spanyol azsúr csipke díszítés
Ha a szövőszék több nyüsttel van felszerelve, akkor a már említett tervek és befűzés segítségével igen változatos minták kialakítására van lehetőség. Ehhez nincs másra szükség, mint a nyüstökhöz tartozó lábítókat a megfelelő sorrendben kell lenyomni. Vagy másmilyenben és akkor egy teljesen más mintát kapunk 🙂 Csak ismételni tudom önmagam, a lehetőségek száma szinte végtelen és minél több nyüsttel játszhatunk, ez csak egyre fokozódik 🙂
Én ritkán készítek centire lebontott előzetes tervet, viszont szövés közben, pláne ha pontosan szimmetrikus munkát szeretnék készíteni, folyamatosan jegyzetelek. Hova milyen fonallal hány centit, milyen lábítást, mintát vetettem be. Feljegyzem azt is, milyen összetételű, vastagságú fonalakat használtam és azokból pontosan mennyi kellett. Ez a jövőbeli tervezésnél, illetve akkor is nagyon hasznos, ha később rekonstruálni kell egy hasonló munkához.
4. Utómunkák
Ha a szövés elkészült és levágtuk a szövőszékről, akkor el kell dolgozni a végein kilógó szálakat. Attól függően, hogy mire szánjuk a darabunkat, lehet a végére kis csomókat, látványosabb csomósorokat, sodrott, gyöngyözött, vagy fonott rojtokat készíteni. Ezzel jó néhány órát el lehet babrálni, de az igazán elszántak akár makramézhatnak is, sőt ismerek olyat, aki komplett vert csipke díszítést készít a munkái szélére!
Sodrott rojtok 
Díszítő csomók 
Hármas fonatok
Ezután a friss textilt langyos vízben áztatva be kell avatni, kimosni, megszárítani, sok gőzzel alaposan átvasalni. Egy nyakba való kendő itt el is készült.
Ha háztartási textilt, vagy hordozókendőt szövök, akkor viszont a szövőszékről levágás után varrógéppel beszegem, ezután beavatom, kivasalom és ahol szükséges, előre levasalom a szegések, hajtások helyét. Megvarrom, ekkor kerül rá a címke is, majd egy újabb vasalást követően végre készen van! Birtokba lehet venni és sok örömmel használni…
Nyers szövet beszegése beavatás előtt 
Utolsó simítások…
