Rengetegszer szóbakerül, hogy mi is a fonal és a cérna közötti különbség, miért 1-2-3-4 ágúak a lenfonalak, meg mik azok a mindenféle számok, amik a Venne fonalak címkéin szerepelnek? Ezért úgy gondoltam ideje egy kicsit kigubancolni a szálakat.
Fonal és cérna
Bármilyen szövéshez, varráshoz, kötéshez, vagy egyéb kézimunkához való szálakat eredendően valamilyen szálasanyagból állítják elő (pl. gyapjú, len, mesterséges filamentek stb.). Ezt a rostos anyagot aztán folyamatosan egy irányba sodorják, nyújtják, azaz megfonják. Tehát minden szál, ami egyetlen sodrott rostkötegből áll, az a fonal. Teljesen függetlenül attól, hogy hajszálvékony és varrunk vele, vagy ujjnyi vastag pihepuha és megkötjük…
A fonalak sérülékenyebbek lehetnek, marad bennük némi egy irányba tartó feszültség, pöndörödhetnek, bizonyos műveleteknél (pl. kézi varrás) megbomolhatnak. Ezért főként az iparban jellemzően több fonalat összecérnáznak, hogy erősebb, könnyen kezelhetőbb szál jöjjön létre. Ezeket a több fonalból összesodort „képződményeket” cérnának nevezünk, akár pici spulnival tesszük a varrógépre, akár hajókötélnek használjuk…
A cérnák továbbá lehetnek egyszerű cérnák, amikor két, vagy több fonalszálat egyszerre cérnáznak össze (ez a legjellemzőbb), illetve összetett cérnák, ahol több lépésben először létrehoznak cérnaszálakat, majd azokat ismét összecérnázzák önmagukkal (ezek nagyon erős, jellemzően műszaki célú cérnák, szőnyeges felvetőként a kordonett lehet ismerős, de a kötőfonalak között is akadnak néha ilyesmik).
És a helyzet tovább bonyolítható (lenne), hogy milyen a szálak sodrat iránya és sűrűsége. A sűrűbben sodort szál erősebb, keményebb, a lazábban sodrott gyengébb, lágyabb. Alapvetően a fonást az egyik irányba végzik, a cérnázást pedig ezzel ellentétesen, ezeket pedig a vizuális képük alapján Z és S betűkkel jelölik. A szövésre készült szálaknál azt látjuk, hogy Z irányba (óramutató járásával megegyezően) fonjuk és S irányba (óramutató járásával ellentétesen) cérnázzuk. A varrócérnák estetében elvileg pont fordítva, de a kötőfonalaknál már mindenfélével találkozhatunk. Egyébként meg olyan szépek a kézzel festett kötőfonalak, hogy muszáj szőnünk is vele a sodrási iránytól függetlenül is, ugye?
Persze a hétköznapokban teljesen összekeverve használjuk a fonal és cérna szavakat. Ha azt látjátok a leírásban, hogy egyágú len fonal, akkor egyetlen sodrott szálról beszélünk. A 2-3-4 ágú pedig ennyi összecérnázott fonalszálat jelent, de pont a hétköznapi képzettársítások miatt én is mindent fonalnak hívok a könnyebb érthetőség kedvéért…
Számháború: Nm, tex, Nel, Ne? Na neeeeeee!
Sokszor látjátok a fonalak leírásában, hogy Nm 14/2, Ne 8/2, Nel 16/2 na de mit is takarnak pontosan ezek a kifejezések, miben lehetnek nekünk, a szövők hasznára?
Ezeket összefoglalóan úgy hívjuk, hogy fonal finomsági szám, vagy egyszerűen fonalszámozás. Mindegyik szám valamilyen arányt mutat a fonal tömege és hossza között, de mindegyik egy kicsit másként. Nézzük csak!
Nm – Numerus metricus: megmutatja, hogy 1 gramm fonal hány méter hosszú, azaz Nm 4 = 1g = 4m, (kötősöknek ez úgy lehet ismerős, hogy 100g/400m) Itthon ezt szeretjük használni, mert egyszerű, könnyű vele számolni. A számozás indirekt, hiszen minél kisebb számot látunk, annál vastagabb a fonal, minél nagyobb a szám, annál vékonyabb. Cérnák esetében a szám 2 tagból áll, az első mutatja a fonalak vastagságát, a második pedig, hogy hány szál ilyen fonalat cérnáztak össze. Tehát „Nm 50/2” azt jelenti, hogy 2 szál, grammonként 50 méter hosszú fonalat cérnáztak össze benne.
tex: pont az Nm fordítottja, megmutatja, hogy 1000 méter fonal hány gramm tömegű, azaz tex 250 = 1000m = 250g. A textiliparban nemzetközileg ez a mértékegység a legelterjedtebb. Ez direkt mértékegység, azaz minél nagyobb a szám, annál vastagabb a szál, a kisebb számok vékonyabb szálat jeleznek. Több szálas cérnákat úgy számoznak, hogy „tex 56 x 4” azaz ebben a cérnában 4 szál, kilométerenként 56 gramm súlyú fonal található.
Ne – Pamut finomsági szám: ez már jelentősen bonyolultabb, angol mértékegységekből vezethető le, megmutatja, hogy 1 font súlyú fonalból hány darab 840yard hosszú motring készíthető. Azért fontos nekünk, mert a nemzetközi piacon leginkább ebben adják meg a szövős pamutok finomságát, pl. a Venne pamutok és cottolin címkéjén is így szerepel. Cérnáknál „Ne 12/3” azt jelenti, hogy 3 db, 12-es finomságú szálból van összesodorva. Ez is indirekt mértékegység, a nagyobb szám vékonyabb, a kisebb szám vastagabb szálat jelöl.
Nel – Len finomsági szám: Megmutatja, hogy 1 font súlyú fonalból hány darab 300yard hosszú motring készíthető. Történelmileg kifejezetten len és kender szálak meghatározására alakult ki, az Ne-hez hasonlóan szintén angol mértékegységekből. Cérnáknál a „Ne 16/2” jelzés szintén azt mutatja, hogy 2 db, 16-os finomságú szálból sodorták. Ez is indirekt mértékegység, a nagyobb szám vékonyabb, a kisebb szám vastagabb szálat jelöl. 100% len fonalaknál szinte mindig ezt tüntetik fel a címkéken és bizony nagyon sokszor nem is írják elé a „Nel” rövidítést, ezért mindig legyünk nagyon figyelmesek és nézzük meg az apró betűket! Ha interneten árult lennél csak 16/2, 20/1 vagy 12/1 számokat látunk rövidítés és részletes leírás nélkül, érdemes rákérdezni, hogy ez a szám milyen mértékegységben értendő?
denier/den – Megmutatja, hogy 9000m hosszú fonal hány gramm. Ha vettél valaha nejlonharisnyát, akkor már biztosan láttad ezt a rövidítést, ugyanis speciálisan nagyon vékony műszálakra fejlesztették ki. Éppen ezért kézimunkában, kéziszövésben ritkán találkozunk vele.
WPI – wrap per inch. Főleg angolszász kötős-horgolós körökben gyakran használatos. Megmutatja, hogy ha feltekerjük a szálunkat egy ceruzára, vagy vonalzóra, akkor hány szál fér el egymás mellé 1 inch (kb. 2,5cm) hosszban. Csak érdekességképpen említem meg, mert egyáltalán nem egzakt mértékegység, inkább csak iránymutatónak jó, hogy ha nincs meg a fonalunk címkéje, össze tudjuk egy másikkal hasonlítani, vagy ez alapján megbecsülni, hogy mekkora kötő/horgolótűvel kezdjünk dolgozni.
És ha már zsong a fejünk a rengeteg rövidítéstől és számtól, akkor elárulom, hogy ez csak a modern életünkben leggyakrabban használt néhány, mert történelmileg nagyon sokféle alakult ki, külön selyemre, jutára, gyapjúra, sőt gyapjú esetén még a fonás típusától és helyétől függően is eltérő mértékegységekkel számoltak…
Ha pedig számolás… Ha szeretnénk tudni, az adott címkén levő szám pontosan mit takar, akkor át kell számítanunk egy nekünk könnyen érthető mértékegységre. Ehhez készítettem segítségül az alábbi táblázatot.
Fonal finomsági szám átszámítási táblázat
| Nm | tex | Ne | Nel | denier den | |
| Nm | – | 1000/tex | 1,693*Ne | 0,606*Nel | 9000/den |
| tex | 1000/Nm | – | 590,5/Ne | 1653/Nel | 0,111*den |
| Ne | 0,5905*Nm | 590,5/tex | – | 2,8*Nel | 5314/den |
| Nel | 1,653*Nm | 1653*tex | 0,35*Ne | – | 14882*den |
| denier den | 9000/Nm | 9*tex | 5314/Ne | 14882/Nel | – |
Tehát ha megnézzük az alábbi két Venne cérnát, látjuk, hogy mindkettőre 16/2 van írva, az egyik pamut, a másik len és már ránézésre teljesen más a vastagságuk! A fentiek alapján sejtjük, hogy a pamut Ne mértékegységben lehet, a len pedig Nel-ben, viszont mi az Nm-ben tudunk könnyen gondolkodni, gyorsan átszámítjuk!
Ne 16/2 (a /2 csak szálak számát mutatja, így ezt változatlanul csak odaírjuk)= Nm (1,693*16)/2 = kb. Nm 27/2
Nel 16/2 = Nm (0,606*16)/2 = kb. Nm 10/2
Így már rögtön láthatjuk, hogy a len cérnánk pontosan mennyivel vastagabb, mint a pamut és könnyebben tudunk a szövésünkhöz tervezni velük.
Ne féljünk tehát a sok betűtől és számtól, mert ha megértettük a rendszerüket, ezután nagyon nagy segítségünkre lesznek! Jó számolgatást!
A cikk szerzője a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa
