Az elmúlt két hétben teljesen elmerültem a festegetésben, kipróbáltam különféle alapokat, különféle festékeket, színkombinációkat, a végeredmény nem mindig pontosan az lett, amit elterveztem, de általában tetszik 🙂 Nagy szerelmeim a hosszan átmenetesre festett fonalak. Jó sok macera van velük, de a végeredmény mindenért kárpótol. Érdekes, hogy „tálalástól” függően mennyire másnak tudja mutatni magát egy-egy fonal.
Levendula!
Megláttam a helyi virágboltban a különlegesnek számító spanyol (vagy füzéres, vagy bóbitás 🙂 levendulát és rögtön ihletet kaptam… Sőt, már azt is kigondoltam, hogy Juditnál a levendulakék felvetésben fogok belőle takácsmintás kendőt alkotni. Már alig várom!
Ha már mindenképpen mosni kell…
…legalább ne felejts el kiteregetni!!! Bíztam benne, hogy végre nem kellenek a gyapjú kötött sapkák sálak, sort kerítettem a kimosásra. A gyapjút nem célszerű mosni, de sajnos a kisgyerekek nem olyanok, hogy különösebben vigyáznának a holmijaikra. A fiam rikító sárga sapkáján volt minden: sárfoltok, kakaó, olajos szutyok autó kerekéről… Mondom ezen csak a mosás segíthet. …
Húsvéti tojásfestés továbbgondolva
Mint évtizedek óta mindig, tavaly is növényekkel festettük a húsvéti tojásainkat. Én szeretem a hagyományos mintákat továbbgondolni, de a gyerekek kedvéért mindenféle vidám tojások is születtek. A festés jól sikerült, a Húsvéti asztal díszei lettek. A megmaradt festőleveket sajnáltam kidobni, így természetesen gyapjúfestésre hasznosítottam tovább őket. Régóta várt a szöszös ládámban egy kupac dörögdi gyapjú, …